A kritikusok lehúzták. A közönség kifütyülte. Daniel Madison viszont imádja. Szerinte a főszereplő maga a megváltó. Mégis mit tartogathat számunkra egy ilyen film?

A film alapkoncepcióját tekintve egy szélhámosfilm. Jake Green (Jason Statham) hét évet ült magánzárkában, egy kártyajáték közben elkövetett lövöldözés miatt. Jake Green a börtönben nagyon sokat olvasott, és rájött minden szélhámosjáték lényegére. Bűvészek számára már csak emiatt is kötelező a film.  (Arra, hogy mi a közös a szélhámosok csalásaiban és a bűvészetben, később majd részletekbe menően is kitérek.)

Maga a film meglehetősen döcögős, elég nehezen követhető dramaturgiával. Idegesítően sok apró részlet van, amelyek nem illeszkednek a filmbe semmilyen szinten. A rendező szerint ez öt film egybegyúrva. Sajnos ez nem sikerült kiemelkedően jól, a film inkább darabos mint kellően összeállt. A számos jelenetben megjelenő mesterkélt stílus tovább rontja a mozi élményét. A színészi alakítások sem a legkimagaslóbbak. Ezen kívül számos olyan karakter jelenik meg e filmben, akinek később semmilyen szerepe nincs. A rajzfilmes betétet pedig egyáltalán nem értem. (Attól, mert a Kill Bill I.-ben menő volt, ebben a filmben nem az.) 

Ennek ellenére mindenképp ajánlom a filmet, és nem csak minden átverés lényege miatt, hanem azért is, mert a film iskolapéldája annak, mitől lesz összezavaró és követhetetlen egy történet. Számos bűvész Guy Ritchie-hez hasonlóan szintén belelép ebbe a csapdába. És ahogy Dai Vernon mondta: "Confusion is not magic."  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.