Ismét Darwin törvényei kerülnek terítékre, már csak azért is, mert régen frissítettem a blogomat, így valami vonzót kell bedobnom a nagyérdemű olvasóközönségnek. Folytatódjon tehát az áradat, amely lehetőleg minden olvasó számára segít abban, hogy jobb bűvésszé válhasson:

3. A varázslatot pusztán kizárásos alapon lehet elérni.

A jó öreg Juan Tamariz neve sajnos nem szerepel a törvények részben a hivatkozások között. Szerencsére a könyvben többször is előkerül egyik briliáns műve: The Magic Way. Ebben Tamariz azt igyekszik bizonyítani, hogy az igazi varázslat egyedüli lehetősége, hogy a néző következtetések sorozatát hajtja végre, majd minden egyes esetben kizárja a lehetséges metódusokat. A következtetési lánc végére arra kényszerül, hogy kimondja: tényleg varázslat szemtanúja volt. Darwin is ezt a vonulatot igyekszik erősíteni, illetve hozzáteszi (? - megvan ez már Tamariznál is) a következő törvényt:

4. A helyes megoldást még az előtt érdemes kihúzni, mielőtt a hatás megtörténik velük.

Sok olyan trükk van, amelyben az előadó elmagyarázza mit is fog csinálni, és mire figyeljenek oda a nézők. Ilyen pl. Paul Potassy újságtépése is, ahol a közönség többször látja a tenyérben elrejtett, összehajtott újságot.

A rutin első fele a megszokott módon történik. Az előadó összehajt egy újságot, széttépi, majd a darabok összeillesztése után, az újság ismét egészben pompázik. A második fázis a nézők beavatása. Paul elmagyarázza, hogy egy összehajtott újságlapot kell elrejtenünk a kezünkben. Széttépi az első újságlapot darabjaira. Utána nyíltan megtörténik a csere, sőt a közönséget még figyelmezteti is, hogy véletlenül se fedjék fel a titkot, hogy az összehajtott újságlapot kicserélte a széttépett darabokra. Itt jön be a csavar: ugyanis miután megmutatja a becserélt újságot, a maradék újságpapír-darabok teljesen rejtélyes módon szintén egyben vannak.

Bemutat egy módszert, leleplezi, majd utána egy másik módszerrel egy olyan következtetési hurokba tereli a nézőt, amellyel még az eredeti módszert is elleplezi. A néző ilyenkor azt hiszi (hiheti*) ugyanis: "Nem cserélhette ki, hiszen többször megmutatta az elrejtett darabokat a kezében." Innen már el is érkeztünk a következő törvényhez:

14. Ha eléred, hogy rossz kérdést tegyenek fel, soha nem fognak megérkezni a megfelelő válaszhoz.

Az előző két törvény kiegészítése gyakorlatilag. Érdemes még a hatás megtörténte előtt kizárni a lehetséges módszert. Utána pedig mindenképp egy olyan módon tereljük a gondolkozásukat, hogy a tényleges módszert logikailag lehetetlennek gondolják.

11. A nyilvánvaló megoldás a bűvésznek utóljára jut eszébe, a laikusnak elsőként.

*A fenti javításhoz kiemelten fontos megjegyzés. A laikusok nem bábuk, nem ostobák. Sajnos a legtöbb bűvész ezt nem veszi figyelembe, és azt hiszik, hogy egy trükk jó, még akkor is, ha az egy laikus számára teljesen nyilvánvaló. Pontosan soha nem tudhatjuk mit gondol egy laikus, nem is érdemes tudakolni. Mindannyian másnak ismerjük meg a világot, más és más mutatványok gyakorolnak ránk hatást. 

Amit viszont mindenképp érdemes megjegyezni: soha nem az a legjobb hatás, ami minket bűvészeket nyűgöz le, hanem az, ami a laikusokat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.